Megjelenése
Szajkó vagy mátyásmadár testhossza 34-35 centiméter, szárnyfesztávolsága 52-58 centiméter, testtömege 140-180 gramm. A tojó kisebb, mint a hím. Rövid, erős csőre van. A Magyarországon élő varjúfélék között a legkisebb.
Tollazata rózsaszínes világosbarna. Farka fekete, míg farkcsíkja és alsó farkfedői fehérek. Feketés szárnyán a széles fehér folton kívül szembetűnő bélyeg a fekete vonalas égszínkék szárnytükör.
A szép fedőtollak gyakran díszítik a vadászok kalapját is. Izgalmi állapotban gyakran felmereszti fekete-fehér vonalkázású fejtollait. Szeme világoskék. Hangja messze hangzó, éles „sksék”.
További képek madarak kategóriából
Szajkó vagy mátyásmadár
Szajkó vagy mátyásmadár erdei, vagy ahhoz hasonló élőhelyeken országszerte elterjedt, újabban gyakran feltűnik városokban,parkokban is. Éneke nagyon változatos, érdes, nyávogó, fütyülő hangok keveréke. Kitűnő hangutánzó, élethűen utánozza az egerészölyv nyávogás-szerű kiáltását, a holló mély korrogását, a varjak károgását és a fácánkakas kakatolását is.
Nemcsak más madarak hangját, hanem például a szekérnyikorgást, a kutyaugatást is híven utánozza („szajkózza”). Éles, riasztó hangjára az erdő minden vadja figyel. Amúgy a magyar nyelvben a “szajkózza” kifejezés is a szajkó hangutánzó képességére vezethető vissza, mert tanultakat képes hosszasan ismételgetni, “szajkózni”.
Hazánkban nem védett, augusztus és február között vadászható faj. Fészekrabló szokásai miatt természetvédelmi és vadgazdálkodási megítélése ellentmondásos.
A vadon élő Szajkó elég óvatos madár, kicsit “szégyenlős” is, nem minden esetben pózol a kamerának.
Más tekintetben gyakran elzavarja a többi madarat az itatótól, nem egy könnyű természet.
